Szóval az úgy volt, hogy Tamás tegnap legénybúcsún volt Pécsett (ezek a legények sosem fogynak el
), így Mirussal ketten bandáztunk itthon. Illetve csavarogtunk is, mert délután Kislukácséknál vendégeskedtünk. Mira elég nyügi volt, ennek több oka is lehetett - az oltás bújkált benne, vagy apahiánya lett
Pedig Kislukács mindent megtett a vigasztalása érdekében, még egy Ferrarit () is kapott tőle. Mindezek ellenére 6-kor már itthon voltunk, és nekiálltam a nagy hadműveletnek: fürdetés
A végeredményről csak röviden: üvöltés - rapid-fürdés - üvöltés.
Ráfogtam a nyűgösségre. Mondjuk gyanús lehetett volna, hogy utána még egy órát huncutkodott velem gond nélkül.
Erre ma, mire hazaértünk, megint nyűgös volt. Okés, irány a fürdés.
Naná, hogy elmaradt az üvöltés. Még vigyorgott is az Apjának...
Azt hiszem, ez a fürdés dolog Miránál kizárólagosan Apa-project lesz
Azért hozzáteszem, hogy éjjel bűnöztünk, mert Mira velem aludt a nagyágyban. Így tudtam meg, hogy kicsi lánykánknak éjszaka vannak egész éber időszakai, amikor fejét a lepedőbe fúrva nemtudommitcsinál. Máskor meg arra ébredtem, hogy Mirám kerek szemekkel néz, aztán rámnevet. Az éjszaka 99%-át meg szépen átszunyózza.
Azért este már nagyon hiányzott mind a kettőnknek Apa. Így került elő vigasztalódásul az ananászkonzerv
