Tegnap a kórházi szobatársammal, Mónival sétáltunk. Én ugye szülés előtt 9 napot feküdtem bent, ebből nyolcat együtt voltunk. Mónit túlhordás miatt fektették be, ő már szülni akart (eredetileg december 27-re volt kiírva), én meg ki akartam várni január 25-öt. Persze poénkodtunk rajta, hogy szülhetnénk együtt, de azért azt tényleg nem gondoltuk volna, hogy másik három csajjal, akikkel még dumálni szoktunk, egy napon költözünk át a gyerekágyas osztályra
Móni előbb kezdett szülni, és később fejezte be, de gondosan megközöltük a fenti két dátumot, így Mira 14-én, Laura pedig 15-én született meg. Szóval stílusosak voltunk, hihetetlen sokat röhögtünk, kiismertük a dokikat, nővéreket... és lett két gyönyörű lányunk
Móni előbb kezdett szülni, és később fejezte be, de gondosan megközöltük a fenti két dátumot, így Mira 14-én, Laura pedig 15-én született meg. Szóval stílusosak voltunk, hihetetlen sokat röhögtünk, kiismertük a dokikat, nővéreket... és lett két gyönyörű lányunkTegnap, amikor ölünkben fogtuk a két Kiscsajt, minden melletünk elhaladónak tátva maradt a szája, csak azt hallottuk, hogy álmélkodnak, gratulálnak, és mondogatják, hogy micsoda gyönyörű két kislány
Nem hiába, no
Nem hiába, no 
