Hát lássunk egy kis értékelést (úgy látszik, a cégnél hozzászoktam ezekhez az értékelésekhez
) a mi féléves Miránkról!
Az utóbbi hónapban nagyon sokat változott, bár feltételezem (és reméljük is
), ez egy darabig most így is lesz minden hónapban. Példásul igazi sajtkukac lett belőle. Hat hónapos korra ugye illik forogni hasról-hátra, hátról-hasra. Namost, ha irtó, de irtó jóindulatú vagyok, akkor azt mondhatom, hogy ez Mirának megy is. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy hátról-hasra ma kb. 4x fordult, a másik irányt meg éppen pihentette. Ezzel szemben a popóját képes kinyújtott lábbal az égnek tolni, jobbra-balra elfordítani BÁRHOL ÉS BÁRMIKOR. Az oldalra fordulás nagyon megy. A fekvőtámasza gyönyörű. ... és amilyen ütemben fejlődtek ezek a mutatványok az utóbbi hetekben (leszámítva a Bakonyt, ahol leginkább kötözött sonka-pózban a levelekkel volt elfoglalva), valahol az az érzésem, hogy napok kérdése, hogy mindez beinduljon még jobban. És itt tartom fontosnak megjegyezni, hogy az, hogy Mira idáig eljutott, nagy büszkeséggel tölt el, hiszen a korábbi hipotón izomzata ellenére gyakorlatilag csinálja, amit egy korabelitől elvár az ember. A hipotóniájáról majd szeretnék egyszer külön írni. Ja, és megjelent nála a kúszás előképe is, popó égnek, aztán arcklazúr a plédbe stílussal ugyan, de halad -na jó, helyzetváltoztatásra képes. A járókában legalábbis körbejár, hogy milyen módszerrel, az változó. Ma például a hídba kilövöm magam style volt a menő.
Egyebekben némileg fifikás, mert ahelyett, hogy gyakorolná a forgást, ha bármi kiesik a kezéből, azonnal hisztizni kezd, várja az anyai megmentő sereget. Először idegesített, aztán olvastam (és jé, tényleg logikus), hogy ez azt jelenti, hogy már TUDJA, HOGY AZ A TÁRGY AKKOR IS LÉTEZIK, amikor nem látja, és AKARJA is, éshogy ez egy fejlődési fokozat. Így nem idegesített. Egy darabig...
Külső paraméterei: a féléves korra elvárt súlyduplázás megvan, most kb. 5,6 kg és 63 cm. Önmagához mérten szuper adatok, legalábbis a dokink szerint
Mi meg hiszünk neki.
Tápláléka túlnyomórészt az anyatej, emellett kóstolt barackot, almát, meggyet, krumplit és céklát. A kedvenc az azóta tízóraira rendszereített alma-barack pépesített kombináció. A ma kóstolt cékla elsőre nem aratott nagy sikert, de nem adjuk fel
Alvására nem lehet panaszom. Nappal kétszer alszik: a 7 órai kelés után 10-11 felé, majd 4 óra körül. Este 7 körül fürdés (azért körül, mert ebben a nagy melegben csak este jutunk ki), 8-kor legkésőbb alszik. Éjjel egyszer, de inkább kétszer kel 2-3 és 5 körül. 10 perces kaja után horkolászik reggelig. Ez alól kivétel a bakonyi táborozás utolsó 3 napja volt, amikor a második fog miatt éjjel többször felsírt.
Igen-igen! Megerősítve a korábbiakat, már két foga van (meggyőződésem, hogy energiái nagy részét a fog-, köröm- és hajnövesztésre fordítja).
Beteg eddig hál' Istennek nem volt, jobban mondva a héten egy enyhe kötőhártyagyulladást diagnosztizált nála a szemészorvos. Ez annyira viselte csak meg, hogy a rendelőt szétdumálta, illetve annyit mosolygott a doktornőnek, hogy az rögtön fel is fogadta volna kis asszisztensnek, nekem meg kiosztották, hogy ha etetni kell, akkor egye fene mehetek, de majd ők jól ellesznek hármasban
Alig bírtam visszakaparintani a csemetémet Ez egyébként az idegenekhez való viszonyát is jellemzi. Kivétel persze, ha már éhes vagy fáradt, olyankor szinte csak nálam van el, de persze csak azért, mert tudja, hogy ezeket én tudom csillapítani
Amit szeret: lábujját rágcsálni, leveleknek dumálni, nagymamik és nagypapik öléből nézetegni (természetesen JÁRKÁLVA), Apával fürdeni, autóban utazni (csak meg ne álljunk), barackos almát enni, kanalat Anya kezéből kicsavarni,mindent megrágni és nyálazni, vele egykorúakkal bandázni. Kifejezetten társasági - márha őfelsége fáradtságjelzője ezt lehetővé teszi
Nem szeret: öltözködni és vetkőzni, várakozni arra, amit ő kigondolt magának, vízszintesben ölben lenni, a kellemetlen/ismeretlen szagokat.
Valójában ez a hónap volt, amikor igazán előbukkant a huncut kis természete, az akarata és az elemi ösztönökön felüli érzelmei, úgymint ragaszkodás, pajkosság, bújósság.
Még mindig odavagyunk érte.
